Hévíz és környéke

Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében található. 

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat.

Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik. Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

A Hévízi - tó

A tó ovális alakú, meleg forrásokból feltörő víz táplálja. 

Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a tó hőmérséklete nem csökken 24 °C körül mozog. A víz hőfoka, állandó forgó mozgása kellemes hatással van a fürdőzőkre, pihentetőleg hat a fürdőzők közérzetére. 

A tó felett kb. 1,5-2 méter széles páraréteg található, ennek hatásaképpen a víz nem tud lehűlni. A tó körül lévő véderdő a tó hőmérsékletének egyenletességét segíti elő. 

A Hévízi-tó felszíne soha nincs nyugalomban, állandó mozgásban van. Az állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.